Haszos információk

Visszterhes vagyonátruházási illeték

Új változások az illetékek tekintetében:replicas relojes suizos

2010. január 01-jétől a visszterhes vagyonátruházási illeték általános mértéke jelentősen, 10 százalékról 4 százalékra csökkent.

Az ingatlan jogügylettel történő szerzését a földhivatalhoz kell bejelenteni. A földhivatali eljárás egyben az illetékkiszabásra történő bejelentés is, így a vagyonszerzőnek nem kell külön megkeresnie az adóhivatalt. Ha például a garázs, hétvégi ház, beépítetlen terület tulajdonjogát, vagy ezen ingatlanokhoz kapcsolódó vagyonértékű jog megszerzését tanúsító szerződést - az ingatlan-nyilvántartási bejegyzésre irányuló kérelemmel együtt - 2010. január 1-jét követően nyújtották be a földhivatalhoz, a csökkentett illetékmérték alapján határozzák meg az illeték kötelezettséget.

Az általános mérték csökkentésével összhangban mérséklődött a lakásszerzésre vonatkozó illeték mértéke is. Lakásonként 4 millió forintig továbbra is 2 százalékot kell fizetni, a forgalmi érték 4 millió forint fölötti része után azonban ez évtől a korábbi 6 százalék helyett 4 százalék az illeték mértéke. A mezőgazdasági termelő által, a termőföld vásárlása után igénybe vehető visszterhes vagyonátruházási illetékmentességet - amelynek feltétele változatlanul a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv által kiadott regisztrációs igazolás, mezőgazdasági termelő tevékenység, 5 éves elidegenítési-, vagyoni értékű jog alapítási tilalom - a cserével megszerzett termőföldre is kiterjesztették.

Az új lakás szerzésére vonatkozó illetékmentesség szabályainak alkalmazása során vállalkozónak kell tekinteni a vállalkozási tevékenységet végző egyéb szervezetet vagy jogi személyt (például önkormányzatot) is. Így egyértelművé válik, hogy a tőlük megvásárolt - 15, illetve 30 millió forint forgalmi értéket meg nem haladó - új lakás esetén is igénybe vehető az illetékmentesség, illetve illetékkedvezmény.

A lakóházépítésre vonatkozó feltételes mentességet, illetve a továbbértékesítési célú illetékkedvezményt igénybe vevők - a gazdasági válságra tekintettel - átmeneti, kétéves határidő-hosszabbítási lehetőséget kaptak. Azok kaphatnak ilyen módon segítséget, akik a gazdasági válság előtt vállaltak kötelezettséget, de vállalásukat a gazdasági válság okozta visszaesés miatt nem tudták teljesíteni. E körbe a lakóház felépítésére vállalt kötelezettség esetén a 2004. október 1. és 2009. május 31. között, míg ingatlan célú forgalmazásra vállalt kötelezettség esetén a 2006. október 1. és 2009. május 31. között illetékkiszabásra bejelentett vagyonszerzési ügyek tartozhatnak. A határidő-hosszabbítás nem automatikusan jár, csak az illetékfizetésre kötelezettek által, határidőben előterjesztett kérelmek esetén vehető igénybe.

Azon ügyekben, melyekben az eredeti határidő 2010. január 15. előtt járna le, 2010. január 30-ig, azokban viszont, ahol a határidő 2010. január 15-ét követően járna le, az eredeti határidő lejártáig lehet előterjeszteni. A kérelem benyújtására nyitva álló határidőt követően már csak igazolási kérelemmel együtt kezdeményezhető a határidő-hosszabbítás.

2010. július 1-jéig el nem bírált ügyekben, nem kell öröklési, ajándékozási illetéket fizetni az egyenes ági rokonok esetén. Ebbe a körbe tartoznak a szülők, a gyerekeik, a nagyszülők, az unokák, az egyéb felmenők és leszármazottak, függetlenül attól, hogy a kapcsolat vér szerinti, vagy örökbefogadáson alapul. Az új mentesség nem terjed ki a házastársra, a mostoha és nevelt gyerekre, a mostoha- és nevelőszülőkre! Az esetükben az eddig is meglévő kedvezményekbe lehet kapaszkodni. Ilyen a lakóingatlanra vonatkozó özvegyi illetékmentesség, a személyenkénti 20 millió forintos örökrészig terjedő illetékalap-mentesség és ha ezt kimerítik, akkor még mindig kedvezőbb illetékmértékeket használhatnak.

gazdaságátadási támogatás keretében történő termőföldátadás a közeli hozzátartozók között szintén illetékmentes lett a törvény kihirdetésének napjától, még akkor is, ha nem adásvétel, hanem ajándékozással történik. Örülhetnek a cégbirodalmak is, mert illetékmentessé tették az ingatlanvagyont megtestesítő üzletrészek, részvények csoporton belüli adásvételét, szintén az előbb említett 2010.07.01-ig el nem bírált ügyekben.

2011-től hatályos változások:

•   A beépítés miatt halasztott telekilleték esetén, akkor is teljesített a feltétel, ha a lakóház építésre nyitva álló határidőn belül az építésügyi hatóság már kiadta a használatbavételi engedélyt, feltéve, hogy az utóbb jogerőre emelkedik.
•   A 35 év alatti, első lakásukat megszerző fiatalok automatikus (12 havi) illetékfizetést kaptak (indoklás nélkül).
•   Elemi csapás esetén a nemzetgazdasági miniszter felmentést adhat az illetékfizetés alól.
•   A kedvezményezett eszközátruházás illeték-mentessége megszűnik, ha 1 év belül értékesítik az eszközt.
•   Kedvezményezett szervezet (pl. alapítvány) az ingatlan megszerzésekor már nem nyilatkozik a társasági adó kötelezettségéről, azt az adóhatóság hivatalból figyelembe veszi.

 Ami 2010-től változott, és jelenleg is hatályos:

Illetékköteles lett a belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaságban a vagyoni betét (részvény, részesedés, stb.) megszerzése is, ha az eléri a 75 százalékot, ideértve a kapcsolt vállalkozások, vagy közeli hozzátartozói általi megszerzést is. A 75 százalék elérésekor – függetlenül annak időpontjától – beáll az illetékkötelezettség, de abból le kell vonni a 2010.01.01 előtt, az örökölt, vagy ajándékozás útján megszerzett részesedésre arányosan eső részesedés értékét.

A visszterhes vagyonátruházás (pl. eladás, apport) általános illetéke ingatlan esetén 4 százalék lett. Lakóingatlannál 4 millió forintig maradt a 2 százalékos mérték. A felső határ vagyoni betét (ingatlant magában foglaló részesedés) megszerzésekor maximum 2 százalék a megszerzett 1 milliárd forint ingatlanvagyon arányos része feletti értékre. A fizetendő illeték a megszerzett ilyen tulajdonrészre arányosan maximum 200 millió forint lehet.

Az illetékköteles vagyoni betét megszerzését szabad formátumú bejelentéssel kell az APEH felé közölni 30 napon belül.

Megszűnt a Kft., a Bt. és a Kkt., valamint a szövetkezeti részjegy vagyoni betétjének öröklési illeték-mentessége. (Eddig csak a Zrt. részvényének öröklése volt illetékköteles). A 20 millió forintos illetékmentességbe ezek az illetékköteles vagyoni betétek is betudhatóak, de a beszámítási sorrendet be kell tartani (ingatlan, ingó, egyéb).

A kisvállalkozói (egyéni vállalkozói, egyéni cégbeli) vagyon öröklésekor, ajándékozásakor a vállalkozás legalább 3 évig való folytatása esetén illetékalap-kedvezmény jár. Házastárs esetében 50 százalék, maximum 5 millió forint vagyonértékig, egyéb esetében 25 százalék, maximum 2,5 millió forintig. Ha a továbbműködtetés csorbul, vagy a részesedés értékesítik, vagy bevonják, akkor a kedvezmény dupla mértékű összegét kell illetékként megfizetni.

Az ingatlanforgalmazók és járműforgalmazók külön jogosultság nélkül vehetik igénybe a kedvezőbb illetékmértékeket. (Eddig 50 százalékos és 75 százalékos forgalmi küszöb vonatkozott rájuk).

A felügyeleti intézkedés eljárási illetéke azonos lett a fellebbezés illetékével.

 Amit jó, ha nem felejtünk el:

A gazdasági válságra tekintettel 2 évvel meghosszabbításra kerül a lakóházépítésre, illetve az ingatlanok továbbértékesítésére nyitva álló határidő azokban az illetékügyekben, ahol 2008. október 1. és 2012. szeptember 30. között járna le, és a vagyonszerzők ezt a határidő lejárta előtt kérik az adóhatóságtól.

A telek 4 éves feltételes illetékmentessége kapcsán 2009.01.23-tól új elemként kerül rögzítésre, hogy az illeték törlésének feltétele immáron nem csupán lakóház-építés, hanem olyan lakóház építése, amelyben a lakás(ok) hasznos alapterülete eléri a településrendezési tervben meghatározott maximális beépíthetőség legalább 10 százalékát, így kívánva kiküszöbölni azt, hogy egy több hektár nagyságú telek esetén a beépítés megtörténjen egy 50 négyzetméteres lakóház felépítésével.